Életmód Horvátország

Published on augusztus 23rd, 2015 | by noiuzletihalo

0

Csodás horvát városok, ahol ősszel sem fog unatkozni

Ebben az évben valószínűleg már nem lesz több hőségriadó. A papírforma most is működött, augusztus 20. körül, ezúttal néhány nappal korábban elromlott az idő, és ami napsütés még ezután jön, az már csak a vénasszonyoké meg az indiánoké. Ha az ősz gyönyörű tud lenni, és az utószezoni utazásoknak, kirándulásoknak is megvan a maguk bája és előnye. Az origo.hu cikkében nyolc horvát várost ajánl a figyelmünkbe.

Dubrovnik, az Adria gyöngyszeme

A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a 15. században Európa egyik legnépesebb városa volt. Sokáig a Velencei Köztársaság riválisa volt, tőlük szerezte meg I. Lajos magyar király 1358-ban.A város, amelyet a magyarok Raguzának hívtak,1526-ig a magyar korona része volt,ezért aztán rengeteg magyar vonatkozású történelmi emléket találunk itt.

A dubrovniki kikötőből gyakran indul kirándulóhajó a szemközti Lokrum-szigetre, de ha már ilyen messzire utaztunk délre, érdemes egy kicsit még tovább menni, és felfedezni Korculát, Montenegrót vagy Kotort.

Poreč, ahol egykor a legnagyobb volt a tér

Poreč már csak azért is különleges, mert óvárosa egy kis félszigeten fekszik. A város legfőbb látványossága a 4. században épült, bizánci stílusú Euphrasius-bazilika, szintén világörökségi helyszín. A Marafor tér is emlékezetes élmény, különösen, ha belegondolunk, hogy az első században ez volt egész Isztria legnagyobb tere.

Split, a napsütés városa

200 ezres nagyváros, Dalmácia központja, az egyik legpezsgőbb, legmediterránabb horvát település. Európa egyik legnaposabb helye, simán előfordulhat, hogy itt még szeptemberben is tudunk strandolni. Ugyanakkor rengeteg a látnivaló, például az UNESCO világörökségi listájára felkerült Diocletianus-palota, amely 300 körül épült, valamint számos középkori építmény, román stílusú templom, gótikus, reneszánsz, barokk palota, amelyek sajátos egységet alkotnak a római maradványokkal.

Rovinj, a kis Velence

Horvátország északi felén, az Isztriai-félszigeten fekszik. Rovinj eredetileg sziget volt, ám a középkorban feltöltötték a sziget és a szárazföld közötti csatornát, és ezzel félszigetté változtatták.

A rovinji tenger mellett álló, szinte a vízből kiemelkedő magas házsoroknak is különös története van. A 17. században kitört a pestisjárvány, és a környező falvak lakói Rovinjba menekültek a halálos kór elől. A városban azonban nem volt elég hely ennyi ember számára, ezért az eredetileg nem túl magas házak tetejére újabb szinteket húztak fel.

Hvar, a velencei flotta téli pihenőhelye

A régészeti feltárások szerint Hvar területe több mint 7000 éve lakott. A főtéren álló Szent István-székesegyház helyén egykor ókeresztény templom állt. Hvar számára a velenceiek uralma jelentette a fénykort. Ekkor vált a sziget központjává, ekkor épültek azok a házak, paloták, templomok, amelyeknek ma a csodájára járunk.

Opatija, az arisztokrata üdülőváros

Itt nyaralt és telelt a Monarchia arisztokráciája, maga Ferenc József császár is innen irányította a birodalmat a téli hónapokban. Eredetileg kis halászfalu volt, majd a 15. században bencés apátság épült itt, erről kapta aztán a nevét a későbbi település (opatija annyit tesz, apátság).

Opatija egyik legmeghatározóbb látnivalója a Hotel Palace és az előtte hosszan elnyúló városi strand. A Lungo mare sétány 12 kilométer hosszú, ennek mentén találjuk a másik híres hotelt, a Kvarnert, amelyben Ferenc József téli rezidenciája volt

Forrás: origo.hu

Tags:



Comments are closed.

Back to Top ↑