Életek oprah winfrey

Published on május 27th, 2015 | by noiuzletihalo

0

Oprah Winfrey III – Az amerikai média királynője

Az Oprah Winfrey Show legnépszerűbb produkciói természetesen a hírességekkel készült interjúk voltak, amelyek a nézők számára olykor sokkal inkább hasonlítottak egy kihallgatott baráti beszélgetésre, mint televíziós műsorra, hiszen olyan teljes portré rajzolódott ki egy-egy vendégről, amelyre talán csak egy életrajzi könyv lehet képes. Sokak számára minden bizonnyal az 1993-ban a sajnos, azóta már elhunyt első számú világsztárral, Michael Jackson énekessel folytatott beszélgetés maradt a legemlékezetesebb, amelyet nem kevesebb, mint 36,5 millióan néztek meg. 

MUNKATÁRSUNKTÓL

A számtalan dicséret mellett Oprah Winfrey természetesen bírálatokat is gyakran kapott. 2006-ban például három neves rapper, Ludacris, 50 Cent és Ice Cube is zokon vette, hogy a műsorvezetőnő nem rokonszenvezett velük, sőt megjegyzéseket tett egyes szövegeikre. Oprah Winfrey válaszul elmondta: általában nem szereti a rap szövegeket, mert azok általában lekezelik, sőt, olykor sértik a nőket, de vannak egyes művészek, akiket kedvel ebben a műfajban, mint például Kanye West, akit külön meg is hívott a műsorába.

Az sem meglepő, hogy politikusok is megpróbálják kiaknázni a televíziós interjúkban rejlő pr-lehetőségeket, s erre a legnézettebb talkshow (lett volna) a legalkalmasabb. Sarah Pallin, a republikánusok elnökjelöltje is „bejelentkezett” Winfreynél a 2008-as elnökválasztás kampánya idején, ám falba ütközött. Nosza, mindjárt meg is volt a magyarázat: Winfrey azért nem hívta meg, mert Obamát, a demokraták elnökjelöltjét támogatta, lám a későbbi elnök kétszer is szerepelhetett a show-ban. Csakhogy az jóval az előtt, történt, hogy Obama bejelentette volna indulását a demokrata párti előválasztáson. Egyébként szívesen látta volna Palint, kit érdekes személyiségnek tart, ám csak a választások után.

Komoly bírálatokat kapott azért is, mert „beengedte” műsorába Suzanne Somers színésznőt, aki művészi alakításai mellett – sőt, talán azoknál jobban is – arról ismert, hogy nagy támogatója a hormonkezeléssel gyógyításnak, amelyeket az általános orvosi gyakorlat elutasít. Szemére vetették Winfreynek azt is, hogy nem kérdez elég keményen azoktól, akikkel rokonszenvezik.

A televíziózás mellett Oprah Winfrey feltűnik a filmvásznon is, az 1985-ben készült Bíborszín (The Color Purple) című Spielberg-filmben egy zaklatott életű háziasszonyt alakított, amiért jelölték az Academy Award „legjobb színésznő” díjára. Producerként és főszereplőként egyaránt jegyzi a Toni Morrison Pulitzer-díjas regényéből készült „Szeretve lenni” (Beloved) című moziban. Ebben egy volt rabszolgát alakít, s a szerepre készülve olyan kalandokra is vállalkozott, hogy egy teljes napon át egy fához kikötözve, szemét bekötve (ez helyettesítette a rabszolgák olykori megvakítását) egyedül hagyják egy erdőben. Csakhogy a nagy hírverés – a reklámok mellett két talkshow-adást is szentelt a film népszerűsítésének – ellenére a Beloved csúfos bukást, és 30 millió dolláros veszteséget hozott. De ez nem szegte kedvét: 2005-ben szerepet vállalt a Zora Neale Hurston 1937-es regényének, a „Szemük Istent nézte” (Their Eyes Were Watching God) filmadaptációjában, majd egy televíziós filmsorozatban is, amelynek női Halle Berry volt. De kölcsönözte hangját rajzfilmhősöknek is, sőt narrátorként még a BBC egy természetfilm-produkciójában is közreműködött.

Egy ilyen alkotó személyiség, mint Oprah Winfrey nem maradhat ki az írásból sem. Társszerzőként öt könyvet jegyez, emellett saját magazinjaiban is jelentek meg írásai. 2002-ben a Fortune folyóirat az “O, the Oprah Magazine” havilapot a sajtótörténet legsikeresebb start-up vállalkozásának nevezte. Noha a kezdeti sikerek után egy kicsit alábbhagyott a magazin népszerűsége, a 2009 januári száma ismét kiugró eladott példányszámot hozott. Ráadásul a közvélemény-kutatások szerint az Oprah-magazin közönsége igényesebb, mint a talkshow nézőserege, a két csoport társadalmi összetétele is eltér: a magazin olvasói általában felsőbb rétegekből kerülnek ki, s iskolai vélgzettségük is felette áll a talkshow-nézőkének.

2006-ban – talán a kezdetek iránti nosztalgiából is – Oprah Rádió néven saját, 24 órán át sugárzó adót is indított, amely párhuzamosan futott Winfrey tévéműsorával és magazinjával, természetesen némi átfedéssel reklámozta is egyik a másikat.
S ha már média, nem maradhat el az online sem: Oprah.com néven honlapot is indított, ahol háttérinformációkat szolgáltat, interaktív kapcsolatot tart fenn az érdeklődőkkel a saját rádiójában, a talkshowjában és a magazinjaiban megjelenő műsorokkal, írásokkal, azok szereplőivel kapcsolatban.

A gyermekkori súlyos megpróbáltatások és a felnőtt életét sokáig kísérő szenvedélyes, ám rendre csalódással végződő szerelmi drámák után 1986-ban találkozott a nála három esztendővel idősebb író-újságíró-üzletemberrel, Stadman Grahammel, akivel azóta is együtt él, s terveztek ugyan esküvőt is, ám arra mindeddig nem került sor. Mellette néhány réges-régi jóbarát kíséri Oprah Winfrey életét, amely akár tökéletes példája is lehetne a filmekben oly sokszor megelevenített amerikai sikertörténeteknek, ráadásul ez nem is kitalált történet.

A – nálunk “divatos” kifejezéssel – mélyszegénységből induló, fekete kislány tehetségével, állhatatosságával és szorgalmával 32 éve korára az amerikai média koronázatlan királynőjévé küzdötte fel magát, s 41 évesen már azzal dicsekedhetett. hogy egyetlen afro-amerikaiként szerepel a leggazdagabb amerikaiak 400-as listáján. Éves jövedelme már 2008-ban meghaladta a 275 millió dollárt. A Forbes magazin egy másik összeállításában 2004-2006 között Oprah Winfrey az egyetlen fekete milliárdos, s az első nő, aki ekkora vagyont halmozott fel. Ugyancsak e magazin szerint vagyona 2014-ben majdnem elérte a 3 milliárd dollárt, amivel még Meg Whitmant, az e-Bay volt vezérigazgatóját is lepipálta, mint saját erejéből felemelkedett amerikai nő (selfmade woman).

A gazdagság és a múlt természetesen kötelez. És Oprah Winfrey soha nem felejtette el honnan indult. Nemcsak műsoraiban emelte fel a hangját a társadalom kitaszítottjai és az elesettek, szegények mellett, hanem jövedelmének egy részét rendszeresen jótékonyságra fordítja. Figyelemre méltó, hogy rendszeresen ott van az 50 legtöbbet adakozó amerikai között.

Tags:



Comments are closed.

Back to Top ↑