Életmód tanulás 01

Published on július 10th, 2015 | by noiuzletihalo

0

Ráér nyelveket tanulni, de többre viszi, ha babaként kezdi

Egyrészt elismerés és tisztelet, ugyanakkor igen sok támadás is éri azokat az itthon élő magyar szülőket, akik úgy döntenek, születésüktől fogva egy idegen nyelven (is) beszélnek gyermekeikhez. Fürész-Mayernik Melinda angol nyelvoktató és a kétnyelvűségre nevelésben is jártas anyuka segítségével összegyűjtöttük azokat az érveket, amik szerint igenis érdemes minél előbb belevágni egy második nyelv átadásába – írta a divany.hu.

Magabiztos nyelvfejlődés

„Amikor elkezdtem egy általános iskolában tanítani, megdöbbentett, hogy milyen sok gyerek küzd az angol nyelv elsajátításával, a kiejtéssel, a nyelvtani szabályokkal és nincs elég önbizalmuk megszólalni, az idegen nyelvet használni. Ezért is határoztam el már a lányom megszületése előtt, hogy a magyar mellett korán megismertetem majd vele az angol nyelvet is” – kezdi mesélni Fürész-Mayernik Melinda, az AngolKalauz.hu szerzője.

Bartha Csilla A kétnyelvűség alapkérdései című könyvében így fogalmaz: „Nálunk ez úgy működik, hogy a magyar mellett angolul is beszélek a lányomhoz, így a magyar mesék és gyermekdalok világán kívül megismeri az angol mondókákat és meséket is. Mindennapjainkba beépítettem az angol nyelvű játékot és beszédet, de amikor közösségbe megyünk vagy rokonok jönnek hozzánk, akkor következetesen a magyar nyelvet használjuk. A lányom számára teljesen természetes, hogy két közös nyelvünk is van” – fűzi hozzá az anyuka.

Az életkor szerepe

Arturo Hernández, a Houston-i Egyetem pszichológiaprofesszora és a The Bilingual Brain című kötet írója régóta foglalkozik a kétnyelvűség kognitív hatásaival. Szerinte a nyelvelsajátításban a 2-4 éves kor az úgynevezett kritikus periódus, ami azt jelenti, hogy a siker érdekében bizonyos eseményeknek ebben az életszakaszban kell megtörténniük, hiszen az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ekkor a leggyorsabb, majd lelassul és a pubertás kor végére lezárul.

Penfield és Roberts kanadai agykutatók már a múlt század közepén bebizonyították, hogy a pubertás kezdetére a nyelvfeldolgozásért és beszédfunkcióért felelős domináns agyi területek képlékenysége, rugalmassága elnyeri végleges állapotát, azaz befejeződik az agyféltekék funkcionális specializációjának nevezett folyamat (lateralizáció).

“Tanulja meg először az anyanyelvét!”

Ez az egyik leggyakoribb tévhit, amely a korai nyelvoktatással kapcsolatos. “Akik ezt állítják nincsenek tisztában azzal, hogy minden ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre nyelvek számára. Az átlagos, egészséges ember nyelvi szempontból multikompetens, azaz agya nem csak egy nyelv tárolására alkalmas” – írja dr Kovács Judit korai nyelvoktatási és kétnyelvűségi szakértő.

“Megterhelő és elveszi a gyerek idejét a játéktól. Ráér erre az iskolában is.”

A legtöbben azzal érvelnek a korai kezdés ellen, hogy azok a gyerekek, akik iskoláskorban kezdik el a nyelvet tanulni, rövid idő alatt behozzák azokat a társaikat, akik már babaként vagy óvodásként kapcsolatba kerültek valamilyen formában egy második nyelvvel. “Igaz, hogy a korai nyelvi fejlesztés során lassabb tempóban tesznek szert a gyerekek a nyelvi tudásra, mint a későbbi időszakban, a lényeg azonban a minőségbeli különbségen van.

A szakemberek külön terminussal jelölik a tíz év alatti és a tíz év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Az előbbit nyelvelsajátításnak, az utóbbit pedig nyelvtanulásnak nevezik. A nyelvelsajátítás során a gyermek észrevétlenül felszívja a nyelvet, természetes módon rögzül számára, hogy egy-egy dolognak több neve is lehet, és később nem tudja megmagyarázni, hogy miért úgy jó a mondat, ahogy ő mondja, egyszerűen csak érzi, hogy az a helyes.”

Forrás: divany.hu

Tags: ,



Comments are closed.

Back to Top ↑